Sztánai Farsang 2014
"2014. februárjában majdnem napra pontosan kerül sor a Jubileumi Sztánai Farsangra. A rendezvénnyel a magyar kultúra két kiemelkedő személyiségének, Kós Károlynak és Móricz Zsigmondnak kívánnak emléket állítani. 1914. februárjában a kalotaszegi Sztánán rendezett bál díszvendége volt -Kós Károly meghívására- Móricz Zsigmond, aki itteni élményei alapján vetette papírra a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című írását. Sztánán a farsangi hagyományokat az ezredfordulón elevenítették fel újra, a bevételekből és támogatók adományaiból azóta sikerült felújítani és közösségi házként működtetni az egykori bálnak otthont adó, majd romokba dőlő iskolaépületet. A farsang közösségteremtő ereje azonban nemcsak ebben mutatkozik meg: az elöregedő falut ünnepekkor újra megtölti a hazatérő ifjúság, akiket így sikerül szülőföldjükhöz kötni. "
"1914-ben a már akkor rég hagyományossá vált sztánai farsangi bálon Móricz Zsigmond, Koós Károly és sok más Kárpát-Medencei értelmiségi mulatott együtt a Sztán
A 2013-ban megrendezett farsangi bálon való részvételünk után az 1914-es Sztánai Farsangi Bál 100 éves évfordulójára is meghívást kapott Együttesünk.
"2014. februárjában majdnem napra pontosan kerül sor a Jubileumi Sztánai Farsangra. A rendezvénnyel a magyar kultúra két kiemelkedő személyiségének, Kós Károlynak és Móricz Zsigmondnak kívánnak emléket állítani. 1914. februárjában a kalotaszegi Sztánán rendezett bál díszvendége volt -Kós Károly meghívására- Móricz Zsigmond, aki itteni élményei alapján vetette papírra a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című írását. Sztánán a farsangi hagyományokat az ezredfordulón elevenítették fel újra, a bevételekből és támogatók adományaiból azóta sikerült felújítani és közösségi házként működtetni az egykori bálnak otthont adó, majd romokba dőlő iskolaépületet. A farsang közösségteremtő ereje azonban nemcsak ebben mutatkozik meg: az elöregedő falut ünnepekkor újra megtölti a hazatérő ifjúság, akiket így sikerül szülőföldjükhöz kötni. "
"1914-ben a már akkor rég hagyományossá vált sztánai farsangi bálon Móricz Zsigmond, Koós Károly és sok más Kárpát-Medencei értelmiségi mulatott együtt a Sztánai Kultúrotthonban. Ennek a mulatságnak a hatására Móricz megírta a "Nem Élhetek Muzsikaszó Nélkül" című népszerű regényét. Akkor még nem sejtették hogy négy év múlva más világ lesz...Sőt azt sem, hogy 100 év múlva újra megrendezésre kerül a bál! Áll hát a bál!"
"2014. februárjában majdnem napra pontosan kerül sor a Jubileumi Sztánai Farsangra. A rendezvénnyel a magyar kultúra két kiemelkedő személyiségének, Kós Károlynak és Móricz Zsigmondnak kívánnak emléket állítani. 1914. februárjában a kalotaszegi Sztánán rendezett bál díszvendége volt -Kós Károly meghívására- Móricz Zsigmond, aki itteni élményei alapján vetette papírra a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című írását. Sztánán a farsangi hagyományokat az ezredfordulón elevenítették fel újra, a bevételekből és támogatók adományaiból azóta sikerült felújítani és közösségi házként működtetni az egykori bálnak otthont adó, majd romokba dőlő iskolaépületet. A farsang közösségteremtő ereje azonban nemcsak ebben mutatkozik meg: az elöregedő falut ünnepekkor újra megtölti a hazatérő ifjúság, akiket így sikerül szülőföldjükhöz kötni. "
"1914-ben a már akkor rég hagyományossá vált sztánai farsangi bálon Móricz Zsigmond, Koós Károly és sok más Kárpát-Medencei értelmiségi mulatott együtt a Sztánai Kultúrotthonban. Ennek a mulatságnak a hatására Móricz megírta a "Nem Élhetek Muzsikaszó Nélkül" című népszerű regényét. Akkor még nem sejtették hogy négy év múlva más világ lesz...Sőt azt sem, hogy 100 év múlva újra megrendezésre kerül a bál! Áll hát a bál!"
