A Fölszállott a Páva döntőjében a Debreceni Népi Együttes!
"Pergő ritmusú tánc és különleges hangzásvilág egyesül a Debreceni Népi Együttes előadásaiban. A cipők kopogását zengő hang kíséri, ha a táncosok a színpadra lépnek. A fiúk és a lányok éneke azt jelzi, hogy nemcsak a koreográfiákba fektetnek be nagy energiákat, hanem ugyanilyen figyelem kíséri az éneklést is emelte ki a területi zsűri egyik tagja.
A tánc és ének összhangját átszövi a fiatalos lendület: az együttes gerincét középiskolások, főiskolások, egyetemisták adják. A felnőtt és az utánpótlás csoportok vezetői is a felnőtt tánckar tagjai közül kerültek ki, többen a Magyar Táncművészeti Főiskolán szereztek diplomát.
A táncosok nemcsak az együttesben ápolják a hagyományokat, hanem lelkesen követik a mindennapi szokásokat is. Az évek óta megrendezésre kerülő táncos mulatságba torkolló disznóvágás, a farsangi bál, a fiúk hagyományos, szerenáddal egybekötött májusfa állítása és a húsvéti locsolkodás is az életük részét képezik.
A Debreceni Népi Együt
A Fölszállott a Páva rövid ismertetője Együttesünkről
"Pergő ritmusú tánc és különleges hangzásvilág egyesül a Debreceni Népi Együttes előadásaiban. A cipők kopogását zengő hang kíséri, ha a táncosok a színpadra lépnek. A fiúk és a lányok éneke azt jelzi, hogy nemcsak a koreográfiákba fektetnek be nagy energiákat, hanem ugyanilyen figyelem kíséri az éneklést is emelte ki a területi zsűri egyik tagja.
A tánc és ének összhangját átszövi a fiatalos lendület: az együttes gerincét középiskolások, főiskolások, egyetemisták adják. A felnőtt és az utánpótlás csoportok vezetői is a felnőtt tánckar tagjai közül kerültek ki, többen a Magyar Táncművészeti Főiskolán szereztek diplomát.
A táncosok nemcsak az együttesben ápolják a hagyományokat, hanem lelkesen követik a mindennapi szokásokat is. Az évek óta megrendezésre kerülő táncos mulatságba torkolló disznóvágás, a farsangi bál, a fiúk hagyományos, szerenáddal egybekötött májusfa állítása és a húsvéti locsolkodás is az életük részét képezik.
A Debreceni Népi Együttes 1950-ben alakult, a környék legrégebbi tánccsoportjának számít. Alapvető célként tűzték ki, hogy felgyűjtsék a Hortobágy és a környező területek hagyományait, néptáncait, népdalait, és ezeket színpadra állítsák. Mára bővült az együttes repertoárja: a Kárpát-medence legtöbb területéről találhatunk koreográfiákat a műsorokban.
A tavalyi év egyik legizgalmasabb eseményének számított a táncosok életében, amikor a kalotaszegi Sztánára látogattak. A kis faluban a helyiekkel közösen elevenítették fel a híres sztánai bált. Az első tavaszváró ünnepséget Kós Károly szervezte meg itt 1914. február 1-jén. A farsangi mulatságra többek közt pesti barátját, Móricz Zsigmondot is meghívta, aki az itteni élmények hatására írta meg Nem élhetek muzsikaszó nélkül című népszerű kisregényét, amelyből később film is készült. A 2001-ben újjáélesztett sztánai télbúcsúztató ünnepséghez csatlakozott tavaly a debreceni táncegyüttes, és a jó hangulat hatására úgy döntöttek, idén is együtt ünnepelnek. Ezúttal a legendássá vált 1914-es bál századik évfordulóját.
A Debreceni Népi Együttes legutóbbi megmérettetése is jól sikerült, továbbjutóként folytathatják útjukat a Fölszállott a Páva elődöntőjébe. A zengő hang és pergő lépés nem áll le: legközelebb is láthatunk tőlük különleges csárdásokat vagy éppen Hortobágy széli táncokat."
http://www.mediaklikk.hu/2014/02/17/tancok-a-hortobagy-szelerol/
"Pergő ritmusú tánc és különleges hangzásvilág egyesül a Debreceni Népi Együttes előadásaiban. A cipők kopogását zengő hang kíséri, ha a táncosok a színpadra lépnek. A fiúk és a lányok éneke azt jelzi, hogy nemcsak a koreográfiákba fektetnek be nagy energiákat, hanem ugyanilyen figyelem kíséri az éneklést is emelte ki a területi zsűri egyik tagja.
A tánc és ének összhangját átszövi a fiatalos lendület: az együttes gerincét középiskolások, főiskolások, egyetemisták adják. A felnőtt és az utánpótlás csoportok vezetői is a felnőtt tánckar tagjai közül kerültek ki, többen a Magyar Táncművészeti Főiskolán szereztek diplomát.
A táncosok nemcsak az együttesben ápolják a hagyományokat, hanem lelkesen követik a mindennapi szokásokat is. Az évek óta megrendezésre kerülő táncos mulatságba torkolló disznóvágás, a farsangi bál, a fiúk hagyományos, szerenáddal egybekötött májusfa állítása és a húsvéti locsolkodás is az életük részét képezik.
A Debreceni Népi Együttes 1950-ben alakult, a környék legrégebbi tánccsoportjának számít. Alapvető célként tűzték ki, hogy felgyűjtsék a Hortobágy és a környező területek hagyományait, néptáncait, népdalait, és ezeket színpadra állítsák. Mára bővült az együttes repertoárja: a Kárpát-medence legtöbb területéről találhatunk koreográfiákat a műsorokban.
A tavalyi év egyik legizgalmasabb eseményének számított a táncosok életében, amikor a kalotaszegi Sztánára látogattak. A kis faluban a helyiekkel közösen elevenítették fel a híres sztánai bált. Az első tavaszváró ünnepséget Kós Károly szervezte meg itt 1914. február 1-jén. A farsangi mulatságra többek közt pesti barátját, Móricz Zsigmondot is meghívta, aki az itteni élmények hatására írta meg Nem élhetek muzsikaszó nélkül című népszerű kisregényét, amelyből később film is készült. A 2001-ben újjáélesztett sztánai télbúcsúztató ünnepséghez csatlakozott tavaly a debreceni táncegyüttes, és a jó hangulat hatására úgy döntöttek, idén is együtt ünnepelnek. Ezúttal a legendássá vált 1914-es bál századik évfordulóját.
A Debreceni Népi Együttes legutóbbi megmérettetése is jól sikerült, továbbjutóként folytathatják útjukat a Fölszállott a Páva elődöntőjébe. A zengő hang és pergő lépés nem áll le: legközelebb is láthatunk tőlük különleges csárdásokat vagy éppen Hortobágy széli táncokat."
http://www.mediaklikk.hu/2014/02/17/tancok-a-hortobagy-szelerol/
